I just wanna fuck you [ Ricky x T.O.P yaoi +18]

9:29

- Szerinted most fel fogja venni? - kérdezi Niel.
- Már múltkor is felvették, de a recepciós azt mondta, nem ér rá. 
A telefon újra kicsörög. 


Izgatottan görnyedem előre a széken. 
- Már megint a telefonnál lógsz? - jön be a szobába Changjo. 
- Igen. 
- Úgysem fogja felvenni neked senki. Amúgy is, mit mondanál neki? Elnézést T.O.P hyung, kinyalhatom a seggét? - kezével úgy csinál, mintha a telefonba beszélne és eltorzítja a hangját olyanra, amilyen az enyém. 
- Nem vagy vicces! - sértődötten elfordulok. 
- Még sértődj is meg, kérlek! 
- Fejezzétek be! Changjo, ne piszkáld Rickyt. 
Jonghyun sarkon fordul, és elhagyja a szobát. Jobban is tette. 
- Ahj, nem veszik fel - mérgelődöm. 
- Próbáld meg még egyszer. 
Morfondírozom rajta még egy percet, majd újra tárcsázom a számot. 
Ezúttal sikerrel járok.
- Itt a YG Entertainment recepciósa, miben segíthetek?
- Jó napot. Én Ricky vagyok a Teen Topból. Ismeri? Va- vagy nem? - megremeg a hangom. Nagyon izgulok. 
- Hallottam már Önökről.
- Király. Öh. Már többször próbáltam felhívni az Entertainmentet. Azzal, vagyis azért hívtam Önöket, mert szeretnék beszélni T.O.P hyunggal.
- Milyen okból kifolyólag?
- Ha? Ja, hát... Khöm. Szeretnék találkozni vele.
- De milyen célból?
Nem tudom megválaszolni. Basszus, most mit mondjak? 
Niel átveszi tőlem a telefont.
- Egy esetleges collaborationról lenne szó. A Teen Top szeretne egy közös számot a Big Banggel. 
- Ezt nem kifejezetten T.O.P úrral kéne megbeszélniük. Úgy értem, az Entertainmentek igazgatóságának kéne erről tárgyalniuk. 
- Ah, értem.
- De azért, ha úgy gondolják, meglátogathatják valamelyik nap Seung Hyunt. Ha tartja pár percre a telefont, tudok mondani egy időpontot is. 
- Rendben, köszönöm. 

- Na? - kérdezem Nieltől félve.
- Elvileg elmehetünk. De többet nem hagyom, hogy te beszélj le ilyeneket. Kegyetlen beégtél.
- Nem kell mondanod. Én magam is észrevettem. És mikor megyünk?
- Mondta a csaj, hogy tartsam, pár perc, és megmondja.
- Ja, ok. Akkor hallgasd, nehogy az legyen, hogy nem válaszolsz, és leteszi. 
- Jó, na. Figyelek - füléhez emeli a vezetékest. 

- Beszéltem T.O.P-val. Azt mondta, holnap délután beugorhattok ide. Én itt leszek a recepción. Szóljatok, hogy itt vagytok, és felkísérlek titeket hozzá.
- Jó, az nagyon jó. Még egyszer köszönjük. Viszhall.
- Viszonthallásra.

- Holnap megyünk. 
Felcsillannak a szemeim. 
- Ez most komoly?
- Mint a halál - megerősíti Niel a kérdésemet.
- Azt nem hiszem el.
Felpattanok a székből, és bele bokszolok egyet a levegőbe. 
- Végre sikerült összehoznunk. Várj. Nem kéne a többiekkel is megosztanunk a hírt? Hogy úgy készüljenek fel a dologra.
- Jaj, nyugi van már Ricky. Elmondjuk nekik is. 

*Másnap reggel 6.30*

- Mindenki keljen fel, tűz van! - egy nagypárnát erősen Minsoo fejéhez csapok. 
Tudom, hogy számára a legnehezebb a korai felkelés, ezért sosem bízom a véletlenre. 
A többiek már sokkal egyszerűbben mennek. Changjo az, akivel szintén nehezebb, de, csak mert én bármit csinálok, ő úgyis visszaadja kétszeresen. Vagyis, ha reggel hozzávágom a párnám, akkor ő két párnával dob vissza, és még belém is rúg, amikor már felkelt az ágyból. 
Ma reggel is ugyanez a folyamat zajlott le. Csak most még oltást is kaptam a fejemre, amiért ilyen korán keltettem őket.

- Bazdmeg, Changhyun, minek kellett felkeltened? Most minimum egy kávéval tartozol nekem - kijön a konyhába Jonghyun fenyegetőzve. 
- Hát legyen. Többet főzök le, és viszek be a Hyungnak is.
- Kinek?
- Hát T.O.P-nak! 
- Pf. Tudod Ricky, iszonyat szánalmas vagy? Mégis mit vársz? De most komolyan. 
- Szeretnék jó benyomást kelteni. Ő a példaképem. 
- Attól még nem kell nyalnod a seggét. Vagy... Aha. Oké. Tehát ezért csinálod. 
- Mi? Ezt most nem értem - teljesen érthetetlen számomra, amit Changjo oszt.
- Gyere be velem egy percre a fürdőbe, kérlek. Nem szeretném, ha ezt a többiek meghallanák.
Bólintok, és felkelek a bárszékről.

Gondosan bezár minket a szűk fürdőbe. Nekiprésel a fiókos szekrénynek. 
- Tehát erre megy ki minden! Tudtam! TUDTAM! Már az elején észre kellett volna vennem, amikor annyira hívogattad.
- De mit?
- Te meg akarsz csalni?
- Mi? - most őszintén meglepődöm. 
- Ahj. Ricky. Gondolj csak vissza minden szombat estére.
- Changjo. Nem tűnt fel neked, hogy az eddigi összesen bőgtem? Erőszak volt az egész! Féltem minden szombat estétől, mert már előre tudtam, hogy ugyanaz fog történni, mint eddig. Te arra kényszerítesz, hogy leszop...! - befogja a számat.
- Cssss. Ne mond ki hangosan. Nem szeretném, ha a többiek meghallanák - elenged. - Tehát te mindvégig utáltad az egészet. 
- IGEN! - határozottan kijelentem.
- És akkor most ezért szeretnéd, hogy T.O.P hyung tegyen seggbe?
- CHANGJO! Ne legyél már ennyire undorító féreg. Eressz ki! 
- Nem. 
- Jó. Tudod mit? Beköplek a többieknek a kis akcióid miatt. Engem nem tud érdekelni, hogy ez a cucc nekem is kínos, mert nekem csak tűrnöm kellett az egészet. 
- Ja, aha. Bezzeg mikor a nevemet kiáltottad, miközben elmentél.
- Az még akkor volt, amikor még nem voltál ennyire erőszakos. Akkor, amikor még... kicsit ducibb voltál.
Ezzel eltörtem a mécsest nála. Rühelli, ha a tini kori kinézetét felelevenítjük neki. 

Megfordít, letolja hátul a nadrágom, előkapja szerszámát, és simán elkezdi becsúsztatni alfelembe. 
Azt hiszem, meghalok. Ilyen elviselhetetlen fájdalmat még nem éreztem szex közben. 
Gyorsan tolja befelé. Minden egyes milliméter kínszenvedés. Mintha ketté akarnának hasítani. 
- Fejezd be! - kipréselem fogaim közül a szavakat.
- Dehogy. Most szenvedjél. Úgy, mint én, amikor ignoráltál. 
- Mi? Én? Mikor?
A tükörből jól látom, ahogy elkeseredik. 
- Nem tudom, mi ütött beléd, de mostanában rengeteget lógsz Niellel, és ez engem zavar. Magányosnak érzem most magam.
   Szomorú leszek. Én eddig azt hittem, hogy Changjo nem érez irántam semmit, és hogy én csak egy kellék vagyok számára. Jó, igaz, hogy eleinte tényleg romantikusabbak voltak az együttlétek, de ez megváltozott.
- Ne haragudj. Nem akartam, hogy miattam legyél rosszkedvű. 
Changjo bűnbánóan kiveszi belőlem férfiasságát és kedvesen magához ölel. 
- Nem haragszom, te, dinka. Szeretlek.
    - Én is.

Nem akartam beletaposni lelkébe. Addig biztos nem...

- Jó napot. Niel vagyok a Teen Topból. A csapattársam hívta Önt, majd én vettem át tőle a telefont. Tetszik emlékezni? 
- Hogyne fiúk. Seung Hyun már vár titeket a stúdióban. Harmadik emelet, jobb kéz felőli folyosó, 103as terem. Ki is van írva, hogy Studio. 
- Köszönjük. 

- Itt van - kiáltok fel az ajtó előtt.
Most, hogy itt vagyok, nem merek bekopogni. Utoljára akkor verdestek ennyire a pillangók a pocimban, amikor először léptünk fel még a Clap-el. 
- Na, nem megyünk be? - kérdezi Chanhee.
- De, csak adjatok egy perc felkészülési időt. Nem, nem vagyok benne biztos, hogy be szeretnék menni. Én félek.
Niel vállamra helyezi tenyerét. 
- Ricky. Itt vagyunk. Hyung pedig odabent. Ha már bent leszünk, te is fel fogsz oldódni, és minden oké lesz. Csak menjünk be.
Kinyílik az ajtó, és egyenest az orromnak vágódik. 
Hasogató fájdalom nyilall arcomba. 
- Ah, ez fájt - odakapom mindkét kezemet orromhoz. Vérzik. 
- Jaj, ne haragudj. Nem tudtam, hogy itt vagytok.
EZ Ő! 
- Nem, én kérek elnézést - meghajolok többször is jó mélyen. 
- Ne kérj bocsánatot, nem kellett volna ilyen erősen kivágnom az ajtót. Gyertek beljebb. Neked meg adok zsebkendőt, nehogy összevérezd a felsődet.
Leültet, kivesz egy zsepit és az orromhoz nyomja. 
Az érintésétől is kiráz a hideg. Tekintetünk egy pillanatra találkozik, de az a pár másodperc is elég volt ahhoz, hogy tetőtől talpig elpiruljak. 
Changjo megköszörüli a torkát, mire T.O.P elereszt. 
- Azt hiszem elállt - jegyzi meg.
- K-köszönöm. 
- Semmiség. Na, és srácok, miért is akartatok velem annyira találkozni?
- Hát, valójában... - nekikezd Niel a monológjának.
- A Big Bang a példaképünk, és számunkra az lenne a legnagyobb megtiszteltetés, ha valamelyikkőtök közreműködne velünk. A következő új albumunkon már most munkálkodunk. Changjo már írt is egy dalt - folytatja Minsoo.
- Aha. Tehát collaboration. Lehet róla szó. Bár erről nem csak nekünk kell tárgyalni, de felvetem az ötletet Yang Hyunsuknak. Ti is beszéljetek erről valakivel az Entertainmenteteknél. Tényleg, ti melyiknél is vagytok?
- T.O.P Media, és Andy Lee a managerünk.
- Ahaaaa. Andy a Shinwhaból?
- Igen - helyesel L.Joe. 
- És, hogy szeretnétek? Miért pont engem kerestetek fel?
- Mert veled szeretnénk leginkább a collabot - mondom.
- Kedves gesztus, bár ez attól függ, milyen számot akartok. Nem hinném, hogy cuki számba beleillene a hangom.
- Nem is akarunk olyat - jelenti ki határozottan C.A.P. Teljesen megértem, mert ő sem kedveli az édes dolgokat.
- Akkor? 
- Még mi sem tudjuk konkrétan. Azt hittük, majd te tudsz ebben segíteni - mondja Chunji. 
- Ha már collabot akarunk, akkor teljesen jogos az, hogy én is részt veszek az ötletezésben. Na jó srácok, valamit majd összedobunk. Esetleg kérhetnék egy telefonszámot, hogy fel tudjalak hívni titeket? Majd ha már megbeszéltem a dolgot YG-val.
- Persze. Adom. 
Lediktálja a mobilszámot Minsoo. 
- Mi is elkérhetnénk a tiédet?
- Igen, hogyne. 
Átnyújt egy névjegykártyát.
- Oh, és még egy kis ajándékom van a sérültünk számára! 
Átnyújt egy dedikált GD & TOP albumot nekem. 
- Atyaúristen! - magamhoz szorítom. - Ehhez mostantól senki sem nyúlhat. 
Seung Hyun felnevet.
- Ha nem haragszotok meg, nekem most dolgom van. Valószínűleg az este folyamán még hívlak titeket. 
- Nem, semmi baj. Köszönjük, hogy fogadtál minket.
- Nincs mit. Jól éreztem magam veletek. És tényleg szívesen benne vagyok ebben a közreműködés dologban. 
Kinyitja nekünk az ajtót. 
Mindannyian kitódulunk rajta.
- Hát akkor, további jót fiúk. Ugye kitaláltok?
- Igen. 
- Akkor jó - megsimogatja fejem búbját.
- Sziasztok.
- Szia.
Hátul battyogok a többiek mögött, és folyamatosan hátrafelé fordulok, hogy vajon még mindig ott ál-e T.O.P. 
És igen. 
Átható szemeivel bámul, és folyamatosan mosolyog. 

*Dormok, 22.30*

- Nem számítottam rá, hogy ilyen kedves lesz.
- Ebből most egy szót sem értettem. Vedd ki a nyalókát a szádból - szól rám Chunji.
- Mondom nem számítottam rá, hogy ilyen kedves lesz! 
- Jaa. Tényleg jófej. Téged különösképpen megkedvelt.
- Aham - örömittasan megszorongatom a CD-met.
- Ha annyira jó fej lenne, akkor már felhívott volna minket. Egyértelműen nem akar velünk foglalkozni - jelenti ki Changjo.
Megszólal a telefon. 
- Na tessék, csak kellett mondanod - kiöltöm a nyelvemet a maknaera.
Odaszaladok a vezetékeshez és felkapom.
- Háló?
- Ricky? Te vagy az?
- Ühm, igen. T.O.P hyung?
- Tessék?
- Ja, jó, csak meg akartam róla bizonyosodni, hogy te vagy az.
- Igen, én vagyok. És pont veled van beszédem.
- Valóban?
- Igen. Hogy vagy? Fáj még az orrod?
- Öh, nem - kínosan érzem magam. Tudom, hogy ez csak valami terelő hadművelet, és valami teljesen más indokból hívott fel. Valami kellemetlen dolog miatt.
- Ricky? Nem tudnál esetleg ma bejönni a YG-hez? 
- Én? És a többiek?
- Ők nem kellenek. Lenne egy ajánlatom.
- Mivel kapcsolatban? - faggatom. Valójában rosszat sejtek, de nem merem biztosra venni.
- Azt majd itt elmondom.
- Hyung! Én nem tudok bemenni. Nincs jogosítványom. 
- Jöjjek el érted? Az lehet jobb is lenne.
- Azt megköszönném.
- Akkor negyed óra és ott leszek.
Leteszi.
- Tényleg T.O.P volt? - hüledezik Changjo. Felszisszen.
- Igen. És mindjárt itt van értem. 
- HOGY MI??? - meglepődik Niel.
- Én-én tényleg nem tudom, mit akar - védekezem. Hyung az én mindenem, de tartok attól, hogy csak velem akar találkozni, így, az éjszaka közepén. 
Remélem nem részeg...
Mindenki elhallgat körülöttem. 
- Szerintem jobban teszem, ha most lelépek. Sziasztok - csendben felkapom a hátitáskámat és elhagyom a dormot. 

Odakint hűvös idő van. Nem egészen erre számítottam. A meztelen lábszáram hamar átfagy, és vacogni kezdem.
Nagyon remélem, hogy hyung hamar eljön értem. 

10 percnyi izgulás és vacogás után végre begurul egy fekete Cadillac. 
T.O.P int nekem, hogy szálljak be. 
- Jó estét Hyung. 
- Szia Ricky. Hogy vagy?
- Megvagyok. Kicsit fázom. És zavar, hogy a többieket csak úgy otthagytam. Changjo mostanában bunkó velem. Ezért lógok többet Nielel. Ami még jobban zavarja őt.
- Aha. Hát érdeklődd meg, mi a baja Changjonak veled.
- Mindig is szekáltuk egymást, de... Azt hiszem tudom az indokot. De arról nem szeretnék beszélni, ha nem haragszol.
- Nem, dehogy. Megértem, ha van olyan dolog, amit nem szeretnél megosztani velem. 
- És? Miért kellett olyan sürgősen találkoznunk?
- Szeretnék bocsánatot kérni azért, mert orrba vágtalak. Szeretnélek elvinni valahova.
- Oh. Kedves. Köszönöm, de úgy érzem, már eleget tettél értem. Mellesleg megcsinálod velünk a collabot. Már ez is nagy megtiszteltetés.
- Ah, az semmiség. 
- Neked lehet, de nekünk rengeteget jelent. A Bigbang világszerte nagyon ismert, a Teen Topnak pedig ez egy iszonyat nagy lökés lenne. 
- Nagyon édes vagy Ricky - váratlanul lefékez és megsimogatja arcomat. 
Sejtelmes mosolya megbabonáz. 
- Itt vagyunk.
Felnézek a hatalmas luxus házra.
- Ez kié? - nézem tátott szájjal a domb tetején elfekvő kúriát.
- Az enyém. 
Felcsillannak szemeim. 
- Nem semmi - dicsérem meg. - De hyung, miért hoztál ide? - kezdek aggódni.
- Nyugi, csak be akarlak mutatni GDnek. Itt tartózkodik most nálam.
- Azt nem hiszem el! - felvisítok. 
- Tudtam, hogy örülni fogsz neki. Na, de most első soron leparkolok. 
Beáll egy hatalmas parkolóba, ahol van még egy motor, még 3 autó és egy hajó, ami le van takarva.
- Hyung. Ez hihetetlen! - ámulok és bámulok.
- Ah, ugyan már. Ez kis semmiség - legyint. - Na, de menjünk fel az étkezőbe.
Előre megy, én meg követem.

A ház belseje is olyan ámulatba ejtő, mint kívülről. 
- Hyung? Te egyedül élsz itt?
- Nem. Van takarítóm, szakácsom és egy pincérem. Meg GD-ék is sokat feljárnak. Főleg Jiyong.
- Ah. Értem. És barátnő?
- Nincs túl sok időm csajozni. És neked?
- Á, dehogy. Nem csajozhatunk.
- Ennyivel szigorú veletek Andy?
- Nem. Nem erről van szó. Csak egyelőre rengeteget kell táncolnunk, énekelnünk és mi egyebek. Se időnk, se engedélyünk nincs rá. Mondjuk, nem lenne baj, ha esetleg lenne valami valakivel. 
- Akkor jó. És merre van GD? 
- Nem tudom. Lehet a szobámba. Nagyon szeret ott lenni. Nézzük meg?
- Igen - lelkesen bólintok.
- Akkor gyerünk.

Nem sejtettem, hogy körbe fog csalni.

- Itt sincs, basszus. Akkor hol van?
- Nem kéne inkább felhívnod? - vetem fel az ötletet.
- Nem tudom. Lehet elment már.
- Lehet - suttogom.
- Ezt mond még egyszer. 
- Mondom, lehet. 
- Nem, nem, nem. Suttogva - elém lép.
- Lehet - suttogom újra.
- Hm. Tudtad, hogy ez iszonyat szexi? - fülem mögé simítja fekete fürtjeimet.
- Hyung. Mit művelsz? - hangerőmet egész halkra veszem, nehogy T.O.P észrevegye, hogy remeg a hangom. És egész testem.
- Ne haragudj Ricky. Mióta megláttalak... Én nem tudom mi van velem.
- Beszéljünk róla? 
- Ha nem nagy teher számodra.
- Nem. 
- Én biszex vagyok. GD volt nálam az első... mint férfi. És a mai napig... 
- Be kell valljam, hogy Changjoval van viszonyom. Ebből van most a balhé köztünk - szemem egy pontra összpontosít a padlón. 
- Ah, jó, akkor megnyugodtam.
- Miért is? - kérdőn nézek íriszébe.
Közelebb lép. Fel kell, hogy nézzek rá. Majdnem egy fejjel nagyobb nálam.
- Mert tetszel nekem. 
Állam alá nyúl. 
Fejemet kissé megemeli. 
- Hyung - suttogom. Szinte arcába lehelem a szót.
- Bocsánat - szájához tolja ajkaimat.
Sokáig nem mer mozdulni, ezért helyette cselekszem. 
Belenyalok szájába. 
Ez annyira meglepte, hogy eltolt magától. 
- Ricky, ez? Ne haragudj, de jobban kedvelem, ha én diktálom az iramot.
- S-sajnálom. Nem tudtam. 
- Semmi baj baby. Nem tudhattad.
Rálök a baldachinos ágyára. 
Ingjét rakoncátlanul kigombolja, majd ő is ráveti magát a matracra.
Hihetetlen erővel esik nekem. 
De eltaszítom.
Próbálom ellökni magamtól, de egyre nehezebb végrehajtani a műveletet.
- Hyung. Várj. Ah - megharapja kulcscsontomat. 
- Most ne zavarj!
Meglepődöm kijelentésén.
- T.O.P! 
- Mi van?
- Én... Én csak szeretném tudni, hogy...hogy meddig szeretnél elmenni? - nyelésemet még a szomszéd szobából is simán lehetett hallani. 
- Ahw... Félsz nyuszi? Nyugi. Nem lesz baj - előkap a párnája alól egy piros, szegecses maszkot, amit felhúz. Felső testemet lenyomja a párnák közé, majd ráül derekamra. Annyira közel hajol hozzám, hogy a maszknak a szegecse végig karcolja arcomat - Csak szeretnélek megbaszni.
Kihúz a fejem alól még valamit.
Amikor szembesülök vele, hogy az egy ostor, falfehérré válok. 
- Hyung. Ugye nem?
- Csak egy kicsit játszunk előtte. 
Nyakamhoz érinti a maszkját, mély sebet ejt rajta egészen a mellkasomig. 
A fájdalomtól bekönnyezem.
Én nem erre számítottam. Azt hittem végre kapok egy kis szeretet. Erre csak újabb fájdalom fogad.
Hiányzik Changjo. 
- Hyung, kérlek. Engedj el! - sírva kiáltom a sötétbe.
- Még el se kezdtem édes. Hova menekülsz?
- Haza. A dormba. Changjohoz. 
- Felejtsd most el azt a kölyköt. Nem érdemel meg téged. 
Lemászik rólam, így kapva kapok a lehetőség után, megpróbálok kikászálódni az ágyból, de a nyakam köré tekeri az ostort. 
- Megfulladok! - Kezeimmel próbálok lazítani a kötélen, de nem megy.
- Ezért nem kell elmenned. Itt maradsz velem addig, ameddig én nem engedlek haza.
- SEGÍTSÉG! - kiáltom. 
Emlékszem, hogy Seung Hyun mondta, hogy a házban van személyzet is. Egy próbát megért.
T.O.P nevetése mégis azt az érzést kelti bennem, hogy előzőleg hazudott. 
Ketten vagyunk.

Fél óra kergetőzés után végre sikerült meglógnom. 
A WC-ben kötöttem ki, de innen nem tudok tovább menekülni.
Seung Hyun bekerített. 
- Rickyyyy. Te is tudod, hogy nem maradhatsz bent örökké.
- De te sem állhatsz odakint folyamatosan - ordítom ki, miközben a WC tetején állva azt latolgatom, hogy mekkorát zuhannék, ha kimásznék az ablakon.
Persze, ha megtenném, mehetnék a kórházba bordatöréssel. Hát vagy bárcsak annyival megúsznám. 
- Basszus, most mit tegyek? - mérgelődöm.
Valami rezegni kezd a farmerem zsebébe.
- A telefonom! - ennyire még nem örültem ennek a kis készüléknek.
Changjo hív. 
Egy hatalmas kő esik le a szívemről. Gyorsan fel is veszem.
- Haló?
- Hallod, hova tetted a PSP-t ? A játékok megvannak, de az istenért se találom a cuccot.
- Changjo, ez most nem lényeg. Kérlek, segíts - suttogom.
- Ennél most semmi sem fontosabb. Gecire unatkozom, és tudom, hogy te játszottál vele utoljára.
- Ha megmondom, hol van, figyelnél rám is egy percre?
- Ah, jó, legyen, de siess. 
Megnyugszom.
- Itt vagyok T.O.P kúriájában és éppen a mellékhelységben bujkálom előle.
- Hát ez valami fenomenális élmény lehet. Remélem jól elbújtál, nehogy veszíts a játékban. Na, hol a fenében van a PSP?
- Nem, nem érted. T.O.P elől bujkálok.
- Komolyan ennyire gyerekes lenne ez a fazon? Azt még megértem, hogy te bújócskát szeretnél játszani, de hogy ez a Tabi is ilyen bohókás fazon lenne. Minden esetre kurva vicces őt elképzelni, ahogy bújócskázik.
- NEM! CHANGJO. Azért bújtam el előle, mert be akarja tenni.
- Mit? Ez valami újfajta bújócska? Ha megtalál, akkor beteszi neked a Thomas a gőzmozdonyt?
Pofán csapom magam. - Changjo, igen, beteszi nekem a gőzmozdonyát. Egyenest a fenekembe.
- JAAAAAAA, hogy meg akar baszni? Ezt eddig is említhetted volna.
- Ments ki innen. 
- De hát hogy? 
- Gyere el értem.
- Faszom se tudja, hol lakik! 
- Changjo. Ha továbbra is szeretnéd normális méretű segglyukba betenni a farkadat, akkor igenis eljössz értem - keményítek be. 
- Majd valahogy odakeverek Nielel, de addig ne engedd magad. Amúgy hogyan jutunk be?
- Majd megoldjátok, de siessetek. Kérlek! - újra elbőgöm magamat.
- Jó. Na, vigyázz magadra.
- Próbálok - leteszem.
Csendben ülök a WC fedelén, és bámulom az ajtót. 
Erősen nekiütődik valami. 
Aztán még egyszer.
És megint.
Kinyílik.
- Mondtam, hogy nem maradsz itt örökre.
Beparázom. 
Se jobbra, se balra nem tudok menekülni. Tabi pedig egyre csak közelít felém.
- Hyung. Könyörgöm - térdre vetődöm - ne. 
Lábai közt átcsusszanok és irdatlan gyorsasággal szaladok végig a folyosón. 
A lépcsőkkel nem szenvedek, helyette inkább lecsúszok a korláton, ami további sérülésekkel gazdagítja csupasz, felső testemet.
Egyszer csak a konyhában találom magam. 
Nem találva jobb helyet bevetődöm a pult alá, és várom a felmentő seregemet. 
Persze T.O.P is egyenest a konyhát célozta meg.
- Gyere elő baby Ricky. Nem fogok több sebet ejteni rajtad. 
Befogom a számat, hogy még a lélegzetem se keltsen hangzavart.
Seung Hyun hallgatózik. 
- Tudom, hogy itt vagy - a pultot kopogtatja. 
Annyira megijedek, hogy kiugrok alóla, és egyenest hyung lábai előtt találom magam.
- Most már tényleg nincs menekvés picikém. 
Nadrágszíjamnál fogva felállít, és a hűtőnek lök, ahonnan egy halom hűtő mágnest verek le. 
- Bo-bocsánat - préselem ki magamból a szót.
- Semmi baj. Most amúgy is visszakapod.
Egy egyszerű rántással letoltja farmeromat az alsómmal együtt a combom közepéig.
Megmarkolja fenekemet. 
- Mmm. Puha. 
Mindkét fokhagyma gerezdemet szétfeszítve felfedezi az arany lyukat. 
Ennek láttára T.O.P nem habozva belenyomja a mutató ujját.
- Ahhhh! - ordítok fel. 
Annyira gyorsan történt az ujjával a behatolás, hogy időm se volt felkészülni. De már teszi mellé a másodikat. Aztán belekezd az ollózó mozdulatba, amivel tovább tágíthat.
- Utálom, utálom, utálom - verem mindkét öklömmel a hűtő ajtaját.
- Nyugi nyuszi. Lesz jobb is.
- Persze, elhiszem. 
- Annyira szemtelen lettél egy szempillantás alatt - megcsapja hátamat az ostorral. 
Egész testem megremeg a fájdalomtól. Lábaim is kezdik felmondani a szolgálatot. Legszívesebben térdre vetődnék.
- Ah, na jó, én nem bírom tovább. Mindjárt beleélvezem a nadrágba.
Megpróbálok hátra tekinteni, de csak egy pillanatra látom a történteket.
Hyung levette az alsóját.
Kiveszi ujjait belőlem, hogy át tudja venni valami nagyobb a helyét. 
Érzem, ahogy még jobban szétfeszíti alfelemet, hogy könnyebben hozzáférhessen a nyílásomhoz.
Becsukom a szemem, erősen megmarkolom a hűtő peremét, pipiskedve lábujjhegyre állok. Felkészülten várom a hősi halálomat.
Egy orbitális nagy lökéssel beteszi. 
Olyan érzés, mintha szét akarnék szakadni alul. Könnyeim kifakadnak, de mint a zápor, úgy potyognak. 
Körmeim elkoptak a hűtő kapirgálásába. 
Hyung lök rajta még egyet. És még többet. Egyre gyorsabban.
Át kell adnom testemet az érzésnek ahhoz, hogy legalább egy picit tudjam élvezni a dolgot. 
Changjot képzelem Tabi helyére.
Megnyugtat a gondolat, még ha csak puszta illúzió is.
Tabi sóhajai egyre hangosabbá válnak, ami jót jelent. Viszont lökéseinek száma is sebesen növekszik.
- Rickyyyy! Itt vagy? - ez Changjo. Ez az ő hangja.
- A konyhában - visítom.
- És az mégis hol van? He? - egyre közelebbről hallom őt.
- Csak kövesd a hangomat.
- Mi a jó büdös életnek rendelted ide ezt a gyereket? - kérdezi Tabi kicsit sem örülve a látogatójának.
- Hogy megmentsen. 
- Arra semmi szükség.
- Gyere már CHANGJO! 
- Itt vagyok má'. Ne visíts. Oh, fúj. Mondtam, hogy vigyázz magadra. 
Niel is megjelenik mögötte.
- Ezt nem akartam látni - elfordítja tekintetét. 
- Húzzatok el innen! 
- Dehogy megyünk. Ereszd el szegény gyereket. Töltsd ki máson a perverz énedet. Undorító vagy. 
- Hogy beszélsz velem te? 
- Ahogy megérdemled. Na, ereszd el a barátomat. 
Ezt el se hiszem. Changjo...Changjo a barátjának nevezett. 
Miközben elkalandoztak gondolataim, Changjo leszerelte rólam Tabit Niel segítségével.
- Húzd fel a nadrágodat rendesen és zúzzunk innen - mondja Changjo.
- Jó, menjünk. 
Mint akit ágyúból lőttek ki, szaladtam a kocsihoz. Bepattantam, és indultunk haza. Végre.

*Hajnali 2. Dormok*

Visszaköltöztem Changjohoz az éjszakára. Már egy ideje amúgy is untam Niel társaságát.
A karjai közt heverve az ágyon próbáltam felemészteni az este történteket. 
- Olyan szótlan vagy, mióta hazaértünk - jegyzi meg Jonghyun.
- Megkérhetlek rá, hogy senkinek ne beszéljetek ezekről. Szégyellem a dolgot.
- Persze. Megértem. Nem volt szép látvány. Főleg nekem. Egy kicsit... bántott, hogy más volt rajtad. 
- Én nem akartam - lesütöm pilláimat. 
- De legalább tanultál belőle. Remélem, mostantól más példakép után fogsz kutatni.
- Már meg is találtam - nyakába fúrom arcomat. 
- Én? - lepődik meg.
- Igen. Te vagy az én hősöm. 


A collaboration nem valósult meg természetesen. Changjo és Ricky viszont újra egymásra találtak. Persze rengeteget veszekednek. 
A PSP azóta sem került elő... 

      

Share This Story

Tags: , , , ,

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Aenean commodo ligula eget dolor Aenean massa.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Popular Posts