- Kris, várj egy percet. – szaladok utána olyan gyorsan, ahogy csak tudok a reptéren.

- Mond. – áll meg pont előttem, így nekiütközök.

- Bocsánat hyung. – meghajolok. – Ami azt illeti, ma nem jó az este… Baekhyunnak már megígértem. – elszégyellem magam.

- Már megint?

- És mi van Taoval? Esetleg nem elég…

- Shh… - szakít félbe. Mutatóujját szája elé helyezi, hogy ezzel is jelezze, hogy jobb, ha befogom. – Nem akarom, hogy a többiek is meghallják.

Hátra pillantok és Luhant látom meg magunk mögött. Aztán Chen, Lay és a többiek is lassan beérnek minket.

- Amúgy semmi bajom pandával, de mostanában nagyon fájlalja… khöm… - köhint egyet. Persze egyből tudom, mire érti.

Bólintok. – És fordítva még nem? – amennyire csak lehet, próbálunk a dologról úgy beszélni, mintha nem arról lenne szó, de nem egyszerű. Luhan így is nagyon hegyezi a fülét.

- A-a. Nem is akarom. – rázza fejét. – És Ő se. – hajol közelebb.

- Áh. Ugyanez a helyzet nálunk is.

- Chanyeol? Nekem ma le kell vezetnem a feszültséget. – egyenesedik ki. Táskáját a vállára csapja és egy pillanatig más felé nézelődik, hogy hagyjon gondolkodni. – És tudod, holnap már nem lesz együtt a K meg az M. – emlékeztet.

Hosszasan töröm a fejemet, hogy mi legyen. Ekkor Baekhyunt fedezem fel, aki éppen Kyungsooval vált szót. Intek neki, hogy jöjjön egy percre, de nem figyel rám.

- Baekhyun! – emelem fel a hangom. Erre már ő is felkapja a fejét.

- Igen? – megtalálja tekintetem. Megint intek neki, mire áttöri magát a többieken és szorosan magam mellé húzom.

- A ma estéről lenne szó. Lehet el kéne tolnunk egy másik napra.

- Miért? – lepődik meg. Kicsit össze is ráncolja homlokát.

- Wu Fan…

- De hát megígérted. – kutyaszemekkel fordul felém. Ajkát még kicsit le is biggyeszti. Fújtatok egyet, hangot adva annak, hogy nem tudok dönteni.

- De holnap már nem lesznek velünk…

- Döntsél. Ha gondolod, átmehetek Kyunggiehoz is. – elkap a féltékenység.

- Nem engedlek. – ragadom meg a könyökénél fogva Baekiet.

- Szóval marad? – néz rám. fél percig egymás szemét fürkésszük, de nem tudom egyszerűen…

Hirtelen ötlettől vezérelve megfogom Kris karját és közelebb húzom magamhoz.

- Na, idefigyeljetek. Csak egyszer mondom el, milyen ötletem támadt, de erről senki se tudhat. – suttogom olyan halkan, amilyen halkan csak tudom.

- Mi lenne az? – kérdi Kris.

- Ma este gyere át hozzánk. Baekhyunnal közös a szobánk. Akkor gyere, amikor már mindenki alszik, mi megvárunk.

- Miről folyik a téma? – jön oda Tao gyanakodva.

- Semmi, semmi. – elengedem mindkettőjüket, szétrebbenünk.

Gyanús tekintettel mér végig minket, majd Kris mellé ál és arrébb vonulnak tőlünk.

- Én visszamegyek D.O.hoz, nem fejeztük be az eszmecserénket.

- És én? – elszomorít, hogy megint itt hagy.

- Csak egy pillanat, visszajövök. – és már el is tűnt apró termetével. Vagyis csak nekem apró.

- Mi újság Channie? – fogja meg a vállamat Luhan.

Tudom, hogy titokban ők is csinálják Sehunnal, de mostanában hallottam olyan pletykát is Laytől, hogyha nincs Sehun, akkor XiuMinnel bújnak össze.

Megrántom a vállam. – Veled?

- Velem se sok.

- Jesszus, ez a sok rajongó, mikor érünk már ki innen? – kérdezi ingerülten Sehun.

- Nyugi van, szerintem már lassan kint vagyunk. Nézd, ott a kijárat. – mutat az ajtó felé Luhan.

- Éhes vagyok. – így Sehun.

- Majd a hotelbe kapunk kaját Hunnie, addig is itt egy szenyó. – nyom a kezébe egy becsomagolt szendvicset Lulu.

- Kamsa Luhannie. – hajol meg mosolyogva.

- Na végre, szabadlevegő. – tűnik fel köztem és Luhan között Lay. Mélyeket lélegzik a nem túl friss, reptéri levegőből. Igaz, a bentinél azért valamivel frissebb.

- Itt vagyok. – jön a másik oldalamra Baekie.

- Okés. Ülünk egymás mellé a kocsiban?

- Aha, ülhetünk. – szélesen vigyorog.

Besötétedett. Baekhyunnal ketten vagyunk a szobába. A két nem túl nagy ágyat összetoltunk, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Miután behúztuk a függönyöket is és bekapcsoltuk a tévét, beindítottunk egy filmet.

- Mit nézünk? – kíváncsiskodik Baekhyun.

- Nem tudom még milyen, de valami új. Nemrég játszották a moziban.

- De régen voltam már moziban.

- Én is. – visszajátszódik képzeletemben, ahogy megveszem a popcornt meg a kólát és helyet foglalok a nagy vászon előtt. – Hát nem mostanában fogunk menni. – keseredem el.

- Hát nem. Hol lehet már Kris? És milyen ötleted támadt? Nem számoltál be róla részletesen.

- Baekie, ez maradjon meglepetés. Majd ha már Kris is itt lesz, elmesélem.

Baekhyun az ágytámlának nekidőlve várja, hogy vége legyen a sok reklámnak. Én is befekszek mellé, meglepetésemre még oda is bújik hozzám. Jóleső érzés terjed szét egész testemben. Vállamra hajtja fejét, én pedig az ő bucijára, belém karol, az én kezemet pedig a combján pihentetem.

- Muszáj átjönnie Krisnek? – suttogja.

- Igen, bár nekem is jobban tetszik így.

- Zárjuk ki. – javasolja.

- Neeem, az nagy bunkóság lenne. Na, kezdődik a film. – mutatok a képernyőre.

Figyelmesen nézzük, már nagyjából a felénél járhat a film, amikor kezem már Baekhyun érzékeny pontjánál pihen. Nem is vettem észre, hogy lecsúszott odáig. Kicsit zavarba jövök, de Baekie csak egy mosolyt villant rám és lassan becsúsztatja nadrágjába a kezem. Amint megtapintom férfiasságát, elindul bennem egy vágy, az iránt, hogy rámarkoljak. Ezt meg is teszem, Baekhyun pedig egy halk sóhajjal jutalmazza műveletemet.

- Ne hagyd abba. – nyom egy csókot az arcomra. Kiráz a hideg.

Nekilátok a kézi munkának, amit Baekhyun egyre jobban élvez. Szemeit összezárja, és fehéren csillogó fogait összeszorítja. Azokon keresztül présel ki néha egy-egy sóhajt, vagy éppen felszisszenést.

Halk nyikorgás kíséretében jön be Kris az ajtón.

- Meg se vártok? – buja vigyorra húzódik ajka.

- Ne haragudj hyung, de nem bírtunk már várni. – így Baekhyun.

- Semmi gond. – leül az ágy szélére és a tévére szegezi tekintetét. – Mit néztek?

- Valami új filmet, de nem rossz.

- Te izgalmasabb vagy nekem Chanyeol. – mondja Baekie. Akaratlanul is elpirulok. Kicsit elfordítom a fejemet az ágy széle felé, mire Kris ajkai megtalálják az enyémet. Olyan hirtelen ért az egész, hogy véletlen erősebben megszorítom Baekhyun szerszámát, mire ugrik egyet az ágyban. – Yaa, Chanyeol. Most kérj bocsánatot.

Elszakadok Kristől, de ő erőszakosan vissza akarja tuszkolni nyelvét a nyílásomba.

- Kris, nyughass. – torkollom le. – Baekhyun, ne haragudj. – kiveszem nadrágjából a markom és odahajolok, hogy egy puszit nyomjak arcára.

Megragadom a csípőjénél fogva, és nekem háttal fordítom Baekiet. Egy mozdulattal lerántom róla minden féle alsóneműt. Kris is így tesz velem, de ő erőszakosabban. Majdnem lefejeltem Baekhyun lábát, mert lábaimat kicsúsztatta alólam. Hasra vágódom, bár nem nagyon fájt, mert kutyapózban voltam az ágyon. Egy póló van rajtam, ahogy Baekien is. Kris se vár sokáig, ledob magáról minden ruhát, és egyből nekem esik. Én félve húzom ölembe egyetlenemet, és lassan belémélyesztem merevségem. Kris férfiassága elég kényelmetlenül van bennem, de idővel megszokom méreteit. Karom elsiklik Baekie csípője mellett, és megint megragadja botját. Gyorsan húzogatom, míg hátulról gyengéden lököm. Kris nem kíméletes velem, Ő nagyokat rugózik, de nem bánom. Így, hogy már megszoktam méretét, élvezetes.

- Ahh… Kris… - dörmögöm bele a sötétségbe. Csak a tévé fényei adnak némi világosságot.

- Chan… Chanyeol… - kapaszkodik meg a nyakamba Baekie. – Szeretlek.

- Én is nagyon. – puszilgatom gyengéden nyakát. És akkor elmegy. Anyaga kezemre folyik, aztán egy zsepiért kapok, amivel letisztítom magam és Baekhyunt. Közben Kris is egyre merevebb lesz bennem, aztán Ő is elmegy. Nem engedem, hogy belém folyjék fehéres cucca, megragadom és kihúzom magamból.

Hangos nyögések közepette végül én is elélvezek.

Pár percig csak fetrengünk az ágyban és sóhajtozunk. Épp vége lett a filmnek is, így most már tényleg teljes a sötétség a szobában. Kris felkapcsolja a kisvillanyt, felveszi a nadrágját, és mindkettőnknek ad egy jó éjt puszit, majd kimegy.

- Nem volt ez olyan rossz. – mondom Baekhyunnak.

- Nem. Remélem azért Tao nem fog tudomást szerezni róla…

- Áh, nem hiszem. Kris se akarja. Ő tuti nem mondja el neki.

- Én is így gondoltam. – felrángatja magára az alsóját és betakarózik. Követem példáját.

Átkarolom, és odasúgok, egy jó éjtet, de Baekhyun közelebb húzódik, belenéz csillogó szemeivel az enyémbe, aztán egy apró, gyengéd csókot lehel ajkamra.

- Mit gondolsz? Lesz ilyen legközelebb? – kérdezi még mindig arcomat fürkészve.

- Maybe next time…